A bécsi udvar vámjai és Döbrögi pálcája óta a magyar gazdaság mélyén ugyanaz a reflex dolgozik: a hatalmi elvonásra nem nyílt lázadás, hanem a rendszerszintű furfang a válasz. Amikor a politika dölyfösen felmutatja a kijáratot az értékteremtőknek, a modern vállalkozó már nem az erdőben áll bosszút. Ehelyett csendben, a piac rideg logikájával adja meg a maga háromszoros válaszát.
A gúnyorista könnyen összetéveszthető a humoristával, hiszen ugyanazokon a színpadokon tűnik fel, és látszólag ugyanazt a műfajt műveli. A különbség azonban alapvető: míg a humor a szeretet és a feszültségoldás terepe, addig a gúnyorista előadása a közös gyűlölet élményére épül. Az egyik összeköt, a másik szétszakít — és éppen ezért érdemes külön nevet adnunk neki.
A vállalatok gyakran nem a piac, hanem saját belső struktúrájuk miatt veszítik el lendületüket. Amikor a középvezetők egy része arisztokratikus, érinthetetlen réteggé válik, a szervezet megmerevedik: elfojtják a tehetségeket, blokkolják az innovációt, és a pozícióik védelmére építik egész működésüket. A tulajdonosok számára ez nem emberi, hanem stratégiai kockázat: a vállalat hosszú távú értéke kerül veszélybe.
Az ERP rendszer fejlesztésénél a RAD és az evolúciós megközelítést választottam, mert a KKV-k üzleti igényei folyamatosan változnak, és nincs értelme mindent előre, mereven megtervezni. A klasszikus vízesésmodell túl merev és lassú, nem tud lépést tartani a valós működéssel. Ehelyett gyors prototípusokkal, folyamatos visszacsatolással fejlesztek, ahol a rendszer lépésről lépésre, a napi használatból és visszajelzésekből nő és finomodik. Így nem egy statikus terméket alkotok, hanem egy folyamatosan fejlődő, élő kódot, amely az aktuális üzleti igényeket szolgálja, és rugalmasan alkalmazkodik a változásokhoz. Ez az egyetlen járható út egy használható, működő ERP rendszerhez KKV-k számára.