A gúnyorista első pillantásra könnyen összetéveszthető a humoristával: ugyanazokon a színpadokon jelenik meg, ugyanazon közösségek figyelméért versenyez, és műsorának formája is a humor eszköztárát idézi. A hasonlóság azonban kimerül a felszíni jegyekben. A két szerep közötti különbség lényegi és tartalmi.
A humorista alapvetése a szeretet, az emberi gyarlóság elfogadása és játékos tükröztetése. A humor célja a feszültségoldás, a felismerés és a közös nevetés; olyan tér, ahol a hibáinkon együtt mosolygunk, nem pedig szégyenkezünk miattuk.
A gúnyorista ezzel szemben más dinamikát működtet. Előadásának középpontjában nem a megértés, hanem a megvetés áll. A hallgatóság élvezete perverz módon abból fakad, hogy egy általuk ellenszenvesnek tartott személy vagy csoport megaláztatása válik közös élménnyé. A gúnyorista nem a gyarlóságot teszi szerethetővé, hanem az embert teszi céltáblává. A humor mögötti szeretet helyén a gúny mögött gyűlölet, lenézés és kirekesztés húzódik.
A gúnyorista tehát nem a humor eszközeit árnyalja tovább, hanem eltorzítja azokat. Alkotása nem összeköt, hanem szétválaszt; nem feloldja a feszültséget, hanem gerjeszti; nem közös felismeréshez vezet, hanem közös ellenségképhez. Ez különbözteti meg a humorista építő szerepétől, és ezért tekinthető a gúnyorista alakja a közösségi beszéd egyik romboló szereplőjének.