A szakirodalom alapvetően ellenjavallja, hogy bárki belekezdjen az egyéni ERP fejlesztésbe. Ennek oka, hogy a legtöbb ilyen fejlesztés kudarccal végződik. A másik ok, hogy létrehozhat a vállalat egy olyan függőséget és kitettséget, amelyben tartósan nem minden érdekelt fél marad érdekelt. Ennek ellenére mai napig nagyszámú egyéni fejlesztés található a vállalatoknál. Alább három motivációs esetet mutatok be. Ebből kettő az ismeretségi körömből származik, befejezésül megosztom a saját történetemet. Mindhárom eset közös tulajdonsága, hogy a tulajdonos tud programozni és rövid keresgélés, tesztelés és/vagy csalódás után inkább a munkát választja. Fontos részlet, hogy az említett vállalkozásokban ekkor még nincs IT részleg, de még egyetlen egy dedikált fejlesztő sem. Emiatt minden fejlesztés egyszemélyes projektként indult el, ami bár önmagában kockázat, de az adott méretben belesimul az egyéb kockázatokba, mint például a tulajdonosi aktív és nélkülözhetetlen jelenlét.
Fenyvessy Béla – Evir
Szakmai okokból Béla a kilencvenes évek elején OS/2 rajongó volt, majd később Linuxra váltott és szerzett nagy tapasztalatot. Ekkor a KKV-k számára elérhető ügyviteli szoftverek DOS vagy Windows operációs rendszeren futottak. Amennyiben a vállalat nem kívánt ezen operációs rendszerek közül választani, kénytelen volt egyéni fejlesztésbe belefogni. A vállalat főtevékenysége ekkor számítástechnikai alkatrészek és gépek kereskedelme volt, a piacon Royal Comp néven voltak ismertek. Ez az informatikai háttér lehetővé tette, hogy más vállalkozások ügyviteli feladatainak hiányosságába belelássanak, amire neki már volt megoldása. A főtevékenység megkönnyítette az ügyfélszerzést, hiszen aki már egyszer vásárol egy eladótól és elégedett, annak könnyebben nyílik másodszorra is a pénztárcája. Innentől már történelem, ahogyan a hardverkereskedő vállalkozás szoftverfejlesztővé alakult át.
Galatean Marcell – Higiénia Kft.
Marcell végzett közgazdászként döntött úgy, hogy átképzi magát mérnökinformatikussá. Alap és mesterképzést a BME-n folytatta és fejezte be. Céljai között szerepel a szülei vállalkozásának informatikai megújítása, ebbe beleértve mind az infrastrukturális fejlesztéseket, mind pedig a szoftverfejlesztést. Bár a piacon ma már rengeteg jó alkalmazás van, de a legtöbb hiányossága az, hogy csak egy keretet ad a munka elvégzésére és nem végzi el a munkát. Számára éppen ezért erős motiváció, hogy a tudásából versenyelőnyt hozzon létre. A folyamat pár hónapja kezdődött a vállalkozásnál. Eddig eredménye, hogy kézbe vette az infrastruktúrát, amiről semmiféle dokumentáció eddig nem volt a vállalatnál. Legtöbbször az adott problémára talált valakit a vállat, aki a saját praktikái alapján megoldotta a feladatot. Marcell fiatal mérnökként ezt nagyon helyesen káoszként értelmezte és felismerte, hogy ez az állapot könnyedén katasztrófává válhat. Emiatt elsődleges feladataként ledokumentálta és auditálta az infrastruktúrát.
Szoftverfejlesztésben elég motivációt ad számára, a jelenlegi gyártó hozzáállása és nagysága. Ugyanis a használt rendszernek állítólag 100.000-es nagyságrendű ügyfélbázisa van, emiatt lassan mozdul, nem mindig ad jó válaszokat. A szoftvernek túl sok felé kell megfelelni, ami érezhető sebességén.
Marcell jelenleg ott tart, hogy feltérképezte a szoftverük adatbázisát. Elkészített egy automatikus adatbázis konvertert ami FireDB-ből konvertálja át az adatokat SQL-be és aktiválja egy Docker konténerbe. Innentől már jöhetnek egyedi fejlesztések és funkciók, akár más egyébszolgáltatásokhoz való bekötés, mint pl. egy webáruház felé történő exportálás, etc. Amikor valaki ilyenbe kezd, akkor a legjobb, ha elsőnek készít egy bizonylat megjelenítőt, mivel ez reprezentálja, hogy jól értette meg az adatbázis kapcsolatait, és a szoftver működését. Második körben egy új adatbázisban (nem abban, amelyikbe importálta a legacy adatbázist) extra funkciókat érdemes bevezetni, amivel szolgálja a vállalatot és annak dolgozóit.
(A szoftverváltás témája önmagában megérdemel egy külön blogbejegyzést. Szándékozom is írni erről. Ügyviteli rendszerek esetén ez nagyon nem triviális.)
Saját történetem – Clean Center Kft.
Az én történetem hasonlít Béláéhoz, de attól független. Ebben a vicces az, hogy miközben párhuzamosan fejlesztettünk rendszereinket mi már ismertük egymást, de közöttünk sosem került ez szóba. Körülbelül mindketten már tíz éve fejlesztettük a rendszerünket, amikor ez kölcsönösen kiderült számunkra.
Kotlátok, mint következmény
Saját rendszer fejlesztésének szükségessége egy következmény. Kétezerben az ILOVEYOU worm az egész hálózatunkról felülírt minden felhasználói fájlt, sajnos a mentéseinket is. Ekkor már Linux felhasználó voltam szerver szinten, de desktopon nem. Szerettem volna megelőzni, hogy a jövőben ne szenvedjünk el ilyen veszteséget, ezért kerestem a választ erre. Szakmai körökben a vélekedés az volt, hogy 100%-ban kizárni ezt lehetetlen, de az esély legnagyobb csökkentését az operációs rendszer lecserélése okozná. Válts Linuxra! – hangzott a megoldás. Mint később kiderült, olyanoktól akik továbbra is Windowson maradtak, de én ekkor szót fogadtam. Pár hónapos tanulás, tesztek és előkészületek után az egész cég átállt Linuxra és ezzel egyidejűleg bevezetésre került a Nordx-X Linuxos számlázó szoftver.
Kezdő motiváció és az erőforrások szűkössége, mint lehetőség
Pár évvel később 2003 nyarán egy üzletrész kivásárlást követően, pénzünk nem volt a vállalkozást fejleszteni, de szabad munkaidőnk igen. Az erőforrásaink szűkössége, korlátozta lehetőségeinket. Így a szabad munkaidő és a programozói tudást, mint elsődleges erőforrás kihasználása adta számunkra a lehetőséget. További motiválót jelentett, hogy az addig használt ügyviteli rendszerrel egyre több probléma adódott, így aktívan kerestem a leváltásának lehetőségét. Ennek leváltására kerestem a megoldást. Párhuzamosan voltak már saját fejlesztéseim. Többek között egy webáruház (amit mai napig használunk). Igény merült pár belső alkalmazásra, mint egymás közötti pénzelszámolások kezelése. Ez indította meg, hogy a webáruház motorjából kiemelve az autentikációt készítsek ugyanerre az adatbázisra egy saját belső üzleti problémákra fókuszáló szoftvert. Először az új dolgok, később a webáruház teljes admin felülete költözött ebbe az új rendszerbe. Idővel a szállítólevelek és azon végzett műveletek, mint a komissió kerültek a rendszerbe, majd pár hónap után a számláz is. Az első bizonylat 2003.09.16-án készítette a rendszer, az első számlát 2003.10.31-én.
Fejlesztés közben rájöttem, hogy a számlákban rengeteg információ van. Becsülni lehet a rövidtávú jövőt, figyelni a szokásokat, értékelni a múltat, értesítést küldeni az értékesítőknek, üzleti lehetőséget kutatni bennük, stb. Erős volt a motiváció a fejlesztésre, hiszen ekkor már a lehetőségek korlátja a fantázia és az ismeretek voltak. Így idővel a rendszer lefedte az összes vállalati folyamatunkat, és vált teljes értékű ERP rendszerré.
Kihívások és nehézségek
A rendszer fejlesztése közben készültek olyan modulok is, amiket ma már nem használ a cég. A kivezetés oka sokszor csak az érdektelenség, vagy a rosszul felmért igény miatt volt, esetleg a megváltozott üzleti környezet. Egyik legnagyobb kihívás a fejlesztés során a NAV Online Számla rendszerhez való csatlakozás volt 2018-ban, mert ezzel jött elő sok technikai adósság amit orvosolni kellett. Ha kritikusan nézem a vállalati rendszerünket, akkor kijelenthető, hogy a szoftver fejlesztésének folytatására kis valószínűséggel találna vállalkozás embert vagy szervezetet. A több mint 22 éve fejlesztett rendszer kódbázisán több korszak lenyomata felelhető. Ezek felszámolása folyamatos, de üzleti hasznot pillanatnyilag nem hoz, és a háttérmunka közel láthatatlan a felhasználók számára.
Zárógondolatok
Bár esetenként a főmotivációban megtalálhatjuk az egyezést, ettől függetlenül az adott üzleti fájdalom még lehet különböző. Az elmesélt történetekben közös, hogy sikeresek voltak, de ez nem jelenti azt, hogy minden ilyen kísérlet sikerrel záródik. Egy ERP szintű fejlesztéshez kellő kitartás szükséges, amire demotiváló hatással lehet a befektetett munkaórák számának és a mérnöki órabérnek a szorzata, de ez egy rövid távú gondolkodás. Ne feledjük el, hogy sikeres bevezetés után a vállalkozás, aminek jó esetben a fejlesztő egyben tulajdonosa is, sokkal nagyobb szabadsággal és lehetőségekkel fog rendelkezni, mint versenytársai. Már csak emiatt is megérheti ez a döntés. Meg kell említenem, hogy bár ezen bejegyzés sikerekről beszél, ezt ne tekintsük általánosnak. Egy ERP megszületéséhez nem csak programozni kell tudni, de számos szakterületet is ismerni kell. A fejlesztők közül kevesen vannak azok, akik ezt a tucatnyi domain tudást hajlandóak megszerezni. Ők biztosan kudarcra vannak ítélve egy ilyen fejlesztésben.
Aki ma belevágna egy saját ERP fejlesztésbe, annak nemcsak programozási tudásra, hanem hosszú távú üzleti vízióra és a saját korlátainak ismeretére is szüksége van, de ha jól csináljuk, a vállalat működésének egyik legstabilabb pillére lehet.
És most Téged kérlek kedves Olvasó: ha van saját vagy általad ismert történet, amely egy ERP rendszer saját fejlesztéséről szól – akár siker, akár kudarc lett a vége –, oszd meg velem! Érdekelnek a valódi tapasztalatok, a motivációk, a fordulópontok. Írhatsz egy rövid összefoglalót, vagy részletesen is bemutathatod – örömmel olvasom, akár egy következő bejegyzésben bemutathatom.